Nyelv és Kommunikáció Kutatócsoport 2015 áprilisában alakult meg a Miskolci Egyetem Modern Filológiai Intézetében. Célja az Intézetben korábban működött Metakommunikációs és Szaknyelvi és Terminológiai Kutatócsoportok céljainak és munkájának összehangolása, eredményesebbé tétele. A kutatási kör spektrumának kiszélesítése lehetővé teszi a korábban megkezdett kutatómunkák folytatását és a különböző szakterületek szorosabb együttműködését is közös projektek keretében. A tervezett tevékenységek között szerepel a logisztikai szaknyelvkutatás és a genderkutatás folytatása, illetve új kutatási területként az aging tematika, a digitális nyelvoktatásban és a gépi fordításban felmerülő nyelvi és kommunikációs kérdések, valamint a kommunikáció interkulturális aspektusainak vizsgálata.
A kutatócsoport vezetője Magnuczné dr. Godó Ágnes egyetemi docens (Miskolci Egyetem, MFI), titkára dr. Kriston Renáta egyetemi adjunktus (Miskolci Egyetem, MFI). A jelenlegi tagság 9 főből áll. Tagjai a Modern Filológiai Intézet oktatói: Dr. Bikics Gabriella, Dr. Dobos Csilla, Láng Viktória, Mátyás Anikó, Mokrainé Orosz Angéla, Robin Lee Nagano és Sasvári Anna, valamint Dr. Bajzát Tünde az Idegennyelvi Oktatási Központ részéről. Örömünkre szolgál, hogy a Kutatócsoport tavaly hallgatói tagozattal bővült (5 fő).
Új munkaerőpiaci elvárások a felsőoktatásban: Tapasztalatok a kooperatív tanulás, projektmunka és digitális kompetenciafejlesztés területén címmel szervezett kerekasztal beszélgetést a Nyelv- és Kommunikáció Kutatócsoport 2024. március 20-án a Miskolci Egyetemen. Az eseményen részt vettek a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának oktatói, akik megosztották jógyakorlataikat a témával kapcsolatban és megvitatták, hogyan lehet a bölcsészképzésben legoptimálisabban fejleszteni a munkaerőpiac által elvárt „soft” készségeket. A témák között szerepeltek a jövőbeni tanárok új kompetenciái, a digitális készségek fejlesztésének lehetőségei és kihívásai, az elemzőkészség, kritikus gondolkodás és autonóm tanulás fejlesztésének új módszerei, valamint a nemzetközi hallgatói projektek tapasztalatai.
Az NYKK alapító tagja az EduSenior Programnak, valamint a Szenior Szabadegyetemnek (Kazincbarcika), és számos aging konferencia szervezésében részt vett az elmúlt évek során. Az Modern Filológiai Intézetet Dr. Bodnár Ildikó (nyugalmazott egyetemi docens), Dr. Dobos Csilla (habilitált egyetemi docens), Simigné dr. Fenyő Sarolta (nyugalmazott egyetemi docens), és Kegyesné dr. Szekeres Erika (egyetemi docens) képviselték ezeken a fórumokon és számos más rendezvényen. A MAB Miskolci Területi Bizottság Társadalomelméleti Szakbizottság Társadalom- és Humántudományi Gerontológia Munkabizottság Kis kék kötet című évente megjelenő kiadványa is beszámol az NYKK tevékenységéről (lsd: 32. o. és 48-50. o. a 2019-es kiadványban).
A Kutatócsoport profiljának szélesedését jelzi, hogy az utóbbi időszakban társadalmi vonatkozású témák felé is nyitott. 2015-ben a Kutatócsoport, a Szikra Alapítvány és a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítvány együttműködésében valósult meg az „Egy Szikra a fiatal felnőtt tehetségek és az idős emberek között” című projekt, amelyet a az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatott (NTP-FTH-15-0090). A projektben, amelynek a központi gondolat a tudásmegosztás csatornáinak kiépítése volt a különböző generáció között, a Kutatócsoport ifjúsági tagozata is részt vett. A hallgatók által készített és feldolgozott életinterjúk, és fordítások külön kötetben kerültek kiadásra (Garbóczy, L., App, M. & Szele, Zs. (2016). Életút interjúk. Miskolc: Szikra Alapítvány). A kezdeményezés folytatásaként a Kutatócsoport részvételével megalakult az Észak-Magyarországi Szenior Szabadegyetem, amelynek keretében az 50+ generáció tájékozódását, munkaerőpiacra való visszatérését támogató előadássorozat kezdődött 2016 őszén.
A Miskolci Egyetem főpályázóként 2017-ben támogatást nyert az “ENGaGE: Digital English and German task bank for 4th-8th class dyslexic learners” című, 2017-1-HU01-KA201-035955 számú ERASMUS+ pályázat megvalósítására, amelynek programját a Kutatócsoport tagjai dolgozták ki a pályázatban részt vevő konzorciumi partnerekkel való együttműködésben (projektmenedzser: Magnuczné dr. Godó Ágnes, résztvevők az ME részéről: Kriston Renáta, Harry Edward Bailey, Bikics Gabriella, Kegyesné Szekeres Erika, Irina Golubeva, Láng Viktória, Mátyás Anikó, Molnár Erzsébet, Robin Lee Nagano és Szabóné Papp Judit). A projekt célja digitális angol és német nyelvű oktatási anyag fejlesztése diszlexiával küzdő általános iskolás nyelvtanulók számára a Screenager elnevezésű innovatív oktatási platformon. A projekt lehetőséget nyújt számunkra a tapasztalatcserére és kooperációra olyan hazai és külföldi partnerintézményekkel, akik komoly szakértelemmel és korábbi projekttapasztalattal rendelkeznek a sajátos nevelési igényű nyelvtanulók oktatása és digitális tananyagfejlesztés terén. Reményeink szerint a készülő tananyag fontos űrt tölt majd be a diszlexiával elé nyelvtanulók integrált és differenciált oktatásában: növeli e tanulócsoport nyelvtanulási kedvét és eredményességét, valamint gazdagítja az őket tanító pedagógusok módszertani eszköztárát.
2015-ben a megújult Kutatócsoport tagjai részt vettek a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar „Digitális úton-útfélen. Komplex iskolai innováció és digitális szemléletformálás hátrányos helyzetűek körében” című, TÁMOP-3.1.16-14-2014-0001 jelű projektjében. A projekt keretében angol nyelvű szakirodalom fordítását végezték magyar nyelvre (Darling-Hammond, L, Bransford, J. (eds). (2007). Preparing teachers for a changing world: What teachers should learn and be able to do. San Francisco: Jossey Bass. ISBN: 978 0 7879 9634 5), valamint angol nyelvi digitális tananyagot fejlesztettek kifejezetten olyan 4-8. osztályos általános iskolás osztályok számára, ahol sok a hátrányos helyzetű tanuló, akik feltételezhetően vegyes képességűek és különböző tanulási problémákkal küzdenek. A Miskolci Egyetem és a KIFŰ együttműködésének eredményeként létrehozott Komplex Instrukciós Program angol és német nyelvi digitális tananyagának célja az, hogy rugalmas, bármilyen tankönyvhöz jól társítható, az órai és az otthoni munkába egyaránt könnyen beilleszthető kiegészítő anyagot biztosítson. A Moodle digitális oktatási platform lehetőséget biztosít a változó világunkat tükröző motiváló tartalmak feldolgozására a digitális bennszülött „Z generáció” számára vonzó interaktív tanulási módszereken keresztül. Ugyanakkor megoldást nyújthat a különböző képességű és akár tanulási nehézségekkel küzdő tanulók egyéni foglalkoztatására, önállóságuk növelésére is. A tananyagban mindezeknek a céloknak a Komplex Instrukciós Program ad keretet, amelynek vezérelve a tanulói esélyegyenlőség és együttműködés megteremtése.
2017-2021 között a kutatócsoport tagjainak szakmai vezetésével valósult meg a “Nyelvtanulással a boldogulásért” elnevezésű oktatási projekt (projektmenedzser: Kegyesné Dr. Szekeres Erika, Mokrainé Orosz Angéla, Dr. Tózsa-Rigó Attila, Dr. Pataki Éva, szakmai vezető: Dr. Bikics Gabriella, alprojektvezetők: Magnuczné dr. Godó Ágnes, Bazsóné dr. Sőrés Marianna). A projekt átfogó célja az volt, hogy élményalapú nyelvtanulási tapasztalatokat biztosítson az Észak-Magyarországi régió középiskolás diákjai számára, amely által fejlődik az idegen nyelvtudásuk, és javulnak karrierperspektíváik. Ugyanakkor fontos szempont volt a projekt során a középiskolákban oktató nyelvtanár kollégák és a projektben résztvevő tanárjelöltek megismertetése az élménypedagógia eszköztárával, amely elősegítheti a differenciálást heterogén osztályokban is. A projekt keretében a Miskolci Egyetem nyelvi intézetei innovatív, élményalapú programot dolgoztak ki a középiskolai tanulók valós igényeire támaszkodva, amelyet 16 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középiskolában alkalmaznak. A program hosszútávon hasznosítható digitális adatbankot eredményezett, amely rugalmasan felhasználható segédanyagokat tartalmaz nyelvtanárok számára.
A Miskolci Egyetem 46 nyelvszakos hallgatója a program keretében a Screenager szoftver és digitális oktatási felület alkalmazásával, valamint kreatív, vidám, életszerű feladatokkal élményalapú, iskolán kívüli foglalkozásokat tartott összesen 2880 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középiskolai tanulónak. A projekt keretében 32 középiskolai nyelvtanár élményalapú továbbképzése, érzékenyítése valósult meg.
A projekt során végzett kutatási munka eredményeit az Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények című folyóirat 2019-ben megjelent 14(1) száma tartalmazza (link to Nyelvkaland-ME_tanulmánykötet_ANYK_2019_1.pdf (uni-miskolc.hu)
A Miskolci Egyetem képviseletében Kutatócsoportunk tagjai 2017 második felétől részt vesznek a 2016- EFOP-3.1.2 projekt munkájában, amelynek célja a “Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportokban” (DFHT) módszertanának integrálása a közoktatásba. Ezen belül a felső tagozatosok számára készülő tanári kézikönyvek (FMK) munkacsoportjában működnek közre.
Az EFOP-3.4.3-16-2016-00015 számú „Főnix ME” – Megújuló Egyetem Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” című projekt Nemzetköziesítés (V. részprojekt) projektelem keretében, tanszékünk oktatói részt vettek a vállalati vezetők részére tervezett moduláris tanfolyamszerkezet kialakításában, a következő modulok kidolgozásával:
Az 1. részprojekt keretében angol nyelvi tananyagok kerültek kidolgozása a Miskolci Egyetem hallgatóinak nyelvi szintfelméréséhez és felzárkóztatásához:
A tananyagok a Miskolci Egyetem e-learning rendszeréből érhetők el.
A Nyelv és Kommunikáció Kutatócsoport elődje, a Metakommunikációs és Szaknyelvi és Terminológiai Kutatócsoport részt vett „A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein” TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 projektben, amelynek célja az volt, hogy a minőség javításán keresztül növelje a Miskolci Egyetem vonzerejét és elősegítse a régió gazdasági és társadalmi fejlődését. Az „Innovatív megoldások a szervezetek irányításában a versenyképesség fokozására” elnevezésű Tudományos Műhelyben – a karok közötti összehangolt együttműködésben rejlő lehetőségeket jól illusztrálva – a Bölcsészettudományi Kar, a Gazdaságtudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar közösen tevékenykedett. A Kutatócsoport két alprojektben végeztek kutatásokat. „A vállalati kommunikáció vizsgálata a pragmatikai és kritikai diskurzuselemzés módszerével” című K+F téma keretében végeztek kutatások céljai között szerepelt a belső és a külső vállalati kommunikációs hálózat általános jellemzése, továbbá az egyes kommunikációs műfajok, illetve szövegtípusok leírása az előfordulási gyakoriság, az interakciós hatékonyság, valamint az értékteremtésben játszott szerepük alapján. A Kutatócsoport munkatársai hozzájárultak még a 3. számú Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központon belül a logisztikai szaknyelv vizsgálatához. Mindkét projekt eredményeit számos itthoni és külföldi konferencia előadás, publikáció és oktatási segédlet közli, valamint „A vállalati kommunikáció vizsgálatának nyelvészeti és interkulturális aspektusai” (2012) című kötet Dobos Csilla szerkesztésében és a Logisztika, szaknyelv és szaknyelvoktatás” (2012) című kötet Illésné Kovács Mária, Kegyesné Szekeres Erika és Kriston Renáta szerkesztésében.